A LAMEPÉ Élelmiszeripari és Vagyonkezelő Kft. 2002. augusztus 21-én átalakulással - kiválással - jött létre.
Legfontosabb tevékenységeink:
- malomipari tevékenység
- mezőgazdasági termények bértárolása, raktározása
- ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
- üzletviteli tanácsadás
- növényvédelmi szaktanácsadás
- adótanácsadás, számviteli szolgáltatás
- mérnöki tevékenység, tanácsadás
A Szigetvári Malom már több, mint 100 éve színesíti Szigetvár városának látképét. A malom örökségét napjainkban a LAMEPÉ Kft. viszi tovább.
Az üzem alapkövét Fischmann Adolf helyi kovácsmester fektette le, aki 1905-ben először két darálókővel kezdte el a helyi gazdák terményeit őrölni. A napi 20-25 q kapacitással működő malom néhány év alatt annyi hasznot termelt, hogy a tulajdonos 1912-ben jelentős fejlesztésekbe kezdhetett, üzeme immáron 10 t/nap teljesítményre volt képes.
1918-20 tájékán egy újabb nagy volumenű beruházásba kezdett, aminek eredményeként a malom koptatóval és lisztraktárral bővült, valamint a teljes műszaki berendezést felújította, immáron gőzüzemű gépekkel. A malom ekkor már 15 főt foglalkoztatott és napi 24 tonna gabona őrlésére volt alkalmas.
1926-ban a névmagyarosítás jegyében a Fehérmalom nevet kapta, a szigetvári közvélemény ma is így ismeri.
1932-ben megépült a 650 tonna befogadóképességű siló, valamint a korszerű mosógéppel egybekapcsolt koptató rendszer. A teljesítmény növekedésével az alkalmazottak száma is nőtt, 1935-re immáron 40 fő dolgozott a malomban, 3 műszakban.
A háború alatt a Délsomogyi Áru és Termény Értékesítő Szövetkezet működtette a malmot.
1949-ben az üzem állami kézbe került, amikor is új fejezet kezdődött az életében. A toldozgatások helyett a vezetőség a teljes rekonstrukció mellett döntött, ami 1952-1954 között zajlott. Nem csak az épületeket újították fel, de a korábban gőzüzemű malom teljes termelési folyamatát villamosították. A korszerűsítés eredményeként a napi őrlési teljesítmény 60 tonnára növekedett.
1964-től a Szigetvári Malom előbb a sellyei, majd a szentlőrinci malommal közös igazgatás alatt, mint ún. körzeti malom működött.
1970-ben újabb bővítéssel egy 10 000 tonnás gabonaraktár és egy szárítóüzem létesült.
1986-ban a régi favázas felvonók mindegyikét korszerű pneumatikus fémvázas rendszerre cserélték. Ugyancsak ekkor vezették be a száraz koptatásos előkészítő rendszert, ami a korábbi mosásos technolgóiához képest jóval környezetkímélőbb. Növelték a hengerszékek és sziták számát, így a napi kapacitás 72 tonnára emelkedett.
1990-ben megszűnt a korábbi körzeti üzemi rendszer. A malom a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat irányítása alá került.
1993-tól a megrendelések visszaesésével az üzem termelése fokozatosan csökkent, a három műszakos termelést az egy műszakos váltotta fel.
2000. április 1-től a malom kikerült állami kézből és a Pécsi Gabona Malomipari Kft. irányítása alá került.
2002. október 31-től a malom a LAMEPÉ Kft. a tulajdonában működik tovább napjainkban is. Baranya megyében a Szigetvári Malom egyedül maradt meg a nagyobb malmok közül.